Az 1950-es években Amerikában a Wisconsin egyetemen végzett kísérlettel bizonyították először, hogy a gondolkodás hogyan befolyásolja a szervezet immunműködését. Egyetemi hallgatók egy csoportjának az volt a feladata, hogy egy üres lapra írjon élete legkedvesebb élményéről, a másik csapat élete legkellemetlenebb élményét írta le 30 perc alatt. Ezt követően influenza elleni védőoltást kaptak, és fél éven át havonta nézték a kiváltott immunválaszt. A két csoport között ötszörös különbség volt a pozitív gondolkodók javára. Ezzel egyértelműen bizonyították a gondolatoknak a szervezetünk működésére kifejtett hatását.
És most gondold végig, hogy egy napon hány percet gyötörnek negatív gondolatok!
1979-ben Robert Ader fogalmazta meg, hogy a gondolat hogyan befolyásolja a szervezet egészségét. Azóta ez a tudományág, a pszicho-neuro-immunologia hihetetlen fejlődésen ment át. Candace Perth úttörő munkásságának köszönhetően tudjuk, hogy a különböző gondolatok hatására különböző kémiai hírvivő anyagok keletkeznek és jutnak el a keringésünkbe, a véráramba (gulyáslevesünkbe), ezzel értesítve szervezetünk többi sejtjét jelen gondolati állapotunkról. Ha egy jó viccen nevetsz, vagy egy szomorú eseten bánkódsz, egészen más kémiai anyagokat termelnek idegsejtjeid, amelyek bejutva gulyáslevesedbe, minden sejtedet ebben fürdetik.